Törökország (9. rész)

 Továbbra is Isztambul történelmi negyedében sétálunk. A mai alkalommal a Hippodrom az uticélunk.


A Német Szökőkút („Vilmos Király Szökőkút”) egy nyolcszögletű boltíves szökőkút, melyet 1900-ban neobizánci stílusban építtetett a német kormány II. Vilmos német császár 1898-as isztambuli látogatásának emlékére. A szökőkút a Hippodrom északi bejáratánál áll, pontosan a Kék Mecset előtt. (háttérben az Aya Sophia minaretjei látszanak).

A Hippodromot ma hivatalosan Sultanahmet térnek hívják, melyet a török hatóságok igyekeznek megőrizni az utókornak. Az eredeti versenypálya vonalát kikövezték, a fennmaradó műemlékek környékét pedig parkosították.
A Hippodrom területét sohasem tárták fel szisztematikusan. Egy része az 1980-as években került elő, amikor a területen lévő házak egy részét elbontották. 1993-ban egy másik részen épülő nyilvános illemhely alapozásakor bukkantak a Hippodrom ülősorainak és oszlopainak egy részére, melyeket ma múzeumban tekinthetünk meg.


Kígyó-oszlop

324-ben Nagy Konstantin császár úgy döntött, székhelyét Rómából Bizáncba teszi át, melyet Nova Roma (Új Róma) névre keresztelt. Nem sokkal később azonban a város neve Konstantinápoly, „Konstantin városa” lett.
Konstantin és utódai, a város hírnevének és presztízsének növelése érdekében a birodalom minden részéből műtárgyakat hozattak az új fővárosba. Ezek között található például a Plataia városából származó áldozati tripusz talapzatának egy része, mely a Kr.e. 479-es plataiai csatát hívatott megörökíteni. Konstantin elrendelte, hogy a talapzatot szállítsák át a Delphoi-i Apollo-templomból és állítsák a Hippodrom közepére. Nagy része elveszett vagy elpusztult a negyedik keresztes hadjárat idején. A kígyó-oszlopként ismert része, valamint az egyik kígyó feje maradt fenn az utókornak. 


III. Thotmesz fáraó obeliszkje

A Hippodrom díszítését I. Theodosius is folytatta, aki 390-ben Egyiptomból hozatott obeliszket és állíttatta a versenypálya közepére. A rózsaszín gránitból faragott obeliszk eredetileg Karnakban állt és kb. i. e. 1490-ből származik, III. Tutmosis fáraó idejéből. Három részre vágva szállították Konstantinápolyba, ezekből csupán a legfelső rész maradt meg, mely most is ugyanott áll, ahová Theodosius állíttatta. Az obeliszk több mint 3500 éves, és meglepően jó állapotban van. 


III. Thotmesz fáraó obeliszkje (részlet)

Úgy tartják, hogy Konstantin hippodromja 450 méter hosszú és 130 méter széles volt és képes volt 100 000 néző befogadására is.
A Hippodrom versenypályája U-alakú volt, a császár négy bronzból készült lovas szoborral díszített páholya a pálya keleti végében helyezkedett el. A szobrokat 1204-ben, a negyedik keresztes hadjárat idején Velencébe küldték, és a Szent Márk-székesegyházon helyezték el. 


A kék mecset minaretjei mindenhonnan láthatóak. 


A 10. században VII. Konstantin császár egy másik obeliszket is építtetett a Hippodrom másik végébe, melyet ma Konstantin-obeliszkként ismernek.

A kőkockákból épített obeliszket valaha bronz lemezek takarták, ezeket azonban a negyedik keresztes hadjárat idején ellopták. 


Mint említettem a kék mecset minaretjei mindenhonnan láthatóak. 


No és mi látható még a Hippodromról? Hát például az Aya Sophia. 


Elhagyva a Hippodromot és a belvárost vessünk még egy pillantást a Boszporuszra…. 


… és a Márvány - tengeren át induljunk el délre. 



Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Törökország (1. rész)

Skócia (7. rész)

Törökország (2. rész)