Törökország (8. rész)

 Topkapi palota


Az Oszmán Birodalom központja, a csodálatos Topkapı Palota. A palotát II. Mohamed építtette 1475 és 1478 között. Az épület az Oszmán Birodalom adminisztrációs központjául, valamint több mint 400 évig a szultán rezidenciájául szolgált. A palotát 28 torony védte. Három bejárat nyílik a tenger felől és négy a szemközti oldalon.
Az előző részben említést tettem Szulejmánról.
Nos, Szulejmán szultán a török Oszmán-ház tízedik uralkodója volt, emellett ő volt az első szultán, aki ezt a nevet viselte. Alig huszonhat éves volt, amikor trónra lépett, és ezzel egy hatalmas birodalmat vett kézbe, mely a Duna alsó szakaszától egészen a Nílusig terjedt. Negyvenhat éven át uralkodott. Szám szerint tizenhárom harcban vett részt személyesen, számos fényes győzelmet aratott. Szulejmánnak nem kellett megküzdenie a trónért, csupán lánytestvérei voltak, feszültség és küzdelem nélkül foglalhatta el azt.

Az igazság tornya


Ma gyönyörűen megőrzött szobákból, gazdag művészeti kerámia-, kegytárgy- és fegyvergyűjteménnyel rendelkező múzeumokból, szép háremből, konyhákból és kertekből álló komplexum.
A Topkapı palota legjelentősebb helye az a hely, ahol őrzik Javuz Szultán Szelimnek adományozott Hırka-i Saadet, mely híresztelések szerint Mohamemed profétára való. Egyben az a bot, mellyel kettéválasztotta a Vörös-tengert Mózes próféta, és Mohammed próféta és kalifátusok kardjai is láthatók. Egyben első Korán-példányok is itt kiállíthatók.


A Kék mecset

Ahmed szultán dzsámija, ismertebb nevén a kék mecset (törökül: Sultan Ahmet Camii vagy Mavi Camii) Isztambul egyik központi mecsete, mely az Hagia Szophiával szemben található. Népszerű nevét azokról a kék csempékről kapta, melyek belső falait borítják. A dzsámit 1609 és 1616 között építették I. Ahmed oszmán szultán utasítására. A dzsámihoz tartozó épületegyüttesben találhatjuk a szultán és felesége, Köszem Szultána türbéjét, egy medreszét és egy kórházat is. A kék mecset Isztambul egyik legnépszerűbb látványossága, a világ egyik legismertebb épülete, a világörökség része.


Isztambul leghíresebb, legnagyobb fényűzéssel díszített dzsámija az oszmán építészet gyöngyszeme, méltán a Világörökség része. Hatminaretes sziluettje éppoly jellemzője Isztambul látképének, mint Párizsnak az Eiffel-torony.

Az építkezés időszakában erősen kritizálták a szultánt a mecset hat minaretje miatt, hiszen a mekkai mecsetnek is ugyanennyi minaretje volt. A szultán úgy küszöbölte ki a problémát, hogy pénzt ajánlott fel egy hetedik minaret építésére a mekkai mecsethez. I. Ahmed szultán alapos megfontolás után jelölte ki helyét a bizánci Hippodrom helyén, mintegy rivalizálva a tér másik végén álló Hagia Sophiával. A fiatal és energikus szultán odaadó figyelemmel kísérte az építkezés menetét, sőt minden pénteken saját kezűleg is közreműködött a munkálatokban. Sajnos nem sokáig gyönyörködhetett a remekműben, annak elkészülte után egy évvel, mindössze 27 évesen meghalt.

A dzsámi főbejárata az elő-udvarból nyílik, de van két kisebb oldalsó bejárat is. Bárhol lépünk is be, egész biztos, hogy a látványtól egy pillanatra eláll a lélegzetünk. Az elénk táruló méretek lenyűgözőek. Ugyanakkor rögtön magyarázatot találunk a Kék-mecset elnevezésre is. Festő legyen a talpán, aki a kék színnek olyan árnyalatát akarná kikeverni, amelyik nem volna megtalálható a falakat és oszlopokat borító több, mint húszezer csempekülönlegességen.


A mecset lámpáit egykor drágakövek és aranyozás díszítette, s nem volt ritka, hogy a drága üvegtálak között strucctojásra és kristálygömbökre bukkanjon az ember. A drága díszítést az óta eltávolították, s különféle múzeumokba szállították.
2006. november 6-án XVI. Benedek pápa is felkereste a Sultan Ahmed mecsetet, ahol cipőjét levéve imádkozott; ez a történelem második pápai látogatása volt egy iszlám imahelyen (az első II. János Pál pápa volt, aki 2001-es szíriai útja során keresett fel egy mecsetet). 


A páratlan építészeti remekművet több mint 20 ezer kézzel készült izniki csempe díszíti, azokon több mint ötvenféle tulipánmotívummal. A hagyományos klasszikus motívumok mellett növényi ornamentika, gyümölcsök, ciprusok is feltűnnek a csempéken. Több mint kétszáz ólomüveg ablakát is bonyolult minták díszítik, a hozzávaló színes üvegek a velencei Signoria ajándéka volt a szultánnak. A kor legnagyobb mestere által készített kalligráfiák-, melyek a belső teret díszítik – a Korán strófáit tartalmazzák. A mecset belsejének legfontosabb része a mihrab (a mekkai Kába szentély és egyben az imádkozás irányát jelző, gazdagon díszített fali fülke), míg a szultán magán pavilonja a délkeleti sarokban található.
 

Az épületegyüttes eredetileg egyfajta iszlám egyházi komplexum volt, ahol iskola, mosoda, fürdő és bazár is működött.
Nehezen leírható élmény, amikor megszólal a Mecsetből az imára hívó müezzin hangja, és az arra párbeszédként válaszoló több tucat egyéb dzsámi. A mesés kelet, az egzotikum varázsa ez a kis közjáték.
A mecsetbe való belépéskor cipőnket szigorú ellenőrzés mellett le kell vennünk, a hölgyek pedig kendővel kell, hogy eltakarják vállukat és hajukat.


Hatalmas udvarát szertartásos mosdásra használt boltíves árkádsor (’revak’) veszi körül, s az udvar közepén hatszögletű kút áll. Az udvar nyugati bejárata felett nehéz vaslánc függ, melynek rendeltetése szimbolikus volt: az udvarra kizárólag a szultán léptethetett be lóháton, s a lánc arra kényszerítette, hogy fejét lehajtsa, miközben belépett a szent helyre. Így biztosította alázatát Allah előtt.

A mecsetet övező udvar csaknem akkora, mint a mecset maga. A központi hatszögletű szökőkút a kert méretéhez képest elég kicsi. Az óriási méretű, de szűk kapu az egyetlen, ami megtöri a tornác monoton jellegét.


Kilépsz a Kék mecsetből és eléd tárul az Aya Sofia.


A jelenlegi épületet Justinianus császár építette. Ő adta neki az Isteni Bölcsesség törökül Aya Sofia nevet. 482 évig szolgált mecsetként. A Török Köztársaság kikiáltásakor Mustafa Kemal Atatürk múzeummá nyilvánította (napjainkban ismét mecsetként funkcionál).
Az akkori általános közvélekedés szerint nem volt hozzá fogható méretű templom az egész korabeli „keresztény világ”- ban. Az épület a 7574 négyzetméteres alapterületével a római Szent Péter Bazilika, a sevillai katedrális és a milánói dóm mögött a 4. legnagyobb egyházi építmény!


A kupola támasztékát félkupolák adják. A kupola súlyát a kupolatér sarkaiban négy masszív pillér hordja. Két kisebb pillér található még rejtve a haránt-dongák között is. A fő tartópilléreket habarcs nélkül, homokkő hasábokból, ón kötőelemekkel illesztették egybe. A pillérek belülről nem láthatók, belesimulnak a fal síkjába, azonban az épület külső részén vaskos támpillérként jelennek meg.

A templom belsejét negyven félköríves ablak árasztja el fénnyel. Ez az ablaksor kettős szerepet játszik: jelentős statikai szerepe van a gyűrő-feszültségek feloldásában (haránt támaszként), az árkádsoron át bejutó ellenfény pedig a kupola súlytalanságának benyomását kelti. 




Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Törökország (1. rész)

Skócia (7. rész)

Törökország (2. rész)