Törökország (11. rész)

 Pergét elhagyva Aszpendoszban folytatjuk törökországi kirándulásunkat.


Hát, ha pontos akarok lenni, akkor ez nem más, mint csőtörés! :-)
A tréfát félretéve A római kori vízvezeték szerepe a citadella és a környező város ivóvízzel való ellátása volt. Az építmény igen hosszú szakaszokon épen maradt. Felszíni csatorna létesítése érdekében egy részét megbontották. Műszaki szempontból érdekes az a szakasza, ahol egyenes vonalvezetése megtörik.



Római kori híd

A Köprüçay folyón, - melyet az ókorban Eurümedonnak neveztek - található a római korból származó, majd a 13. században szeldzsukok által újjáépített híd.
A folyó felett átívelő híd építésének pontos időpontja nem ismert. Azt azonban tudni lehet, hogy építése során felhasználták az aszpendoszi vízvezeték maradványait. A vízvezeték a 363-as földrengés során semmisült meg, ezért feltételezhető, hogy a híd a 4. század végén épült. Valószínű, hogy korábban már volt itt egy híd, amely a földrengés során szintén összeomlott, ezért építették újjá a vízvezeték köveiből.

Az aszpendoszi Eurümedon-híd

Amikor a 13. század elején a szeldzsukok elfoglalták Pamfíliát, a folyón csak csónakkal lehetett átkelni, mivel a korábban itt álló római kori híd szintén egy földrengés során omlott le. Aleaddin Keykubát szultán ezért egy új híd építését rendelte el, amelyet a munkások a római kori híd maradványainak felhasználásával építettek meg. Mivel a híd római kori pillérei az idők folyamán a víz sodrása miatt elmozdultak eredeti helyükről, így az új szeldzsuk híd, amely ezeken az oszlopokon nyugodott, cikk-cakk alakban épült meg.


A napjainkban is látható, a Köprüçay folyón átívelő szeldzsuk kori híd jóval szerényebb, mint római elődje volt. Szélessége fele, mint a korábbié és sokkal rövidebb is, csak 7 boltív tartja. Ha alaposabban megvizsgáljuk a hidat, felfedezhetjük benne a régi vízvezeték maradványait. Az 1990-es években végzett helyreállítási munkák során a hídon görög és arab nyelvű feliratokat is felfedeztek. A hidat 2013-ban ismét felújították.


.. és a híd környéki népek élik a mindennapjaikat.



A citadella (fellegvár) a színháztól, a falu szélénél elkanyarodó, emelkedő úton felsétálva, színház mögötti domb belső oldalán és a két domb közötti völgyben helyezkedik el. A végénél található négyszögletes épület feltehetőleg a bíróság lehetett.


Aszpendosz, vagy török nevén Belkis a legnagyobb épségben megmaradt római kori színház, amely Antalyától 47 km távolságban található. A szintén hettiták alapította városban a filozófus császár, Marcus Aurelius rendelte el az amfiteátrum megépítését.
Egyes szakértők szerint ez a színház a világ legkifogástalanabb állapotban fennmaradt antik színháza, amelynek architektúrája és akusztikája egyaránt kiemelkedő. Az impozáns, öt emelet magasságú építményt vöröses-barnás kőtömbökből rakták. 


Teljesen ráépült a mögötte emelkedő domb oldalára, s ez képezi a meredek nézőtér természetes alapját. A színház nézőtere megnyújtott félkör, patkó alakú. Középmagasságban két méternél szélesebb közlekedő út választja ketté a kőpadsorokat, ezeken mintegy 20 000 néző foglalhatott helyet. Legfelül még ma is teljesen ép a fedett galéria körbefutó boltozott árkádsora.




A nézőtérrel szemközti szkéné bástyaszerű, szögletes saroképülettel kapcsolódik a nyújtott fél karéjhoz, a nézőteret ezeken a helyeken lehet megközelíteni.
1959-es rekonstrukciója óta évenként, május végén és az idegenforgalmi főszezonban, manapság is színházi előadások színhelye.
Na és most jön a lényeg és magyarázat erre a "kürtőre"!
Az egyik előadás rendezője korszerű füstöket álmodott a színpadra. Be is fújták a füstöt, de nem telt bele pár perc és a füst eltűnt. Füst újra, majd a füst újra eltűnt! Nos így jöttek rá, hogy a fotón látható lépcsőházi kürtő mintegy ókori légkondicionáló berendezés folyamatosan kiszippantja az elhasznált levegőt a színházból!


A színház nézőtere megnyújtott félkör, patkó alakú. Középmagasságban két méternél szélesebb közlekedő út választja ketté a kőpadsorokat, ezeken mintegy 20 000 néző foglalhatott helyet.


A nézőtérrel szemközti szkéné bástyaszerű, szögletes saroképülettel kapcsolódik a nyújtott fél karéjhoz, a nézőteret ezeken a helyeken lehet megközelíteni. A szkéné-építmény megjelenésében még ma is monumentális, és építészeti elemekkel gazdagon kialakított. A színpad nem maradt meg, de jól látható az az öt kapunyílás a szkéné alján, melyeken a színészek kiléptek.


Pár részlettel köszönjünk el Aszpendosztól és a világhírű színházától.


Az előkelőségnek még háttámla is járt.






Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Törökország (1. rész)

Skócia (7. rész)

Törökország (2. rész)