Skócia (2. rész)
A folytatás előtt egy kis visszatekintés! Méghozzá Canterbury katedrálisra. Tudtátok, hogy van magyar vonatkozású emléke is? A csodálatos ólomüveg ablakok közül kettőt a magyar művész, Bossányi Ervin készítette. A művész halála előtt árulta csak el, hogy az egyik üvegablakon egy jelet hagyott!!!
Keresd a lakatot, segíteni fog!
Rendben segítek!
Igen, ez egy horogkereszt!
És most vegyük fel ismét a fonalat Londonban. Méghozzá ismét egy kis érdekességgel.
A HMS Belfast a Brit Királyi Haditengerészet Town-osztályú nagyméretű könnyűcirkálója.
A 2. világháborúban jeleskedett. 1963-ban kivonták a szolgálatból. Múzeumhajónak alakították át. 1971-ben nyílt meg a nagyközönség számára, mint a Hadtörténeti Múzeum része.
Még a 3. napnál maradva egy bővebb beszámolót ígértem a Towerről
A Tower, a brit főváros egyik legrégebbi és leghíresebb épületének vaskos falai megannyi történelmi dráma emlékét őrzik. A koraközépkori várkastély nemcsak az angol uralkodók királyi rezidenciájaként, hanem a brit történelem számos főrangújának börtönéül, sőt siralomházaként is szolgált, egészen a 18. század végéig.
A Tower „ősét”, a Fehér Tornyot Hódító Vilmos parancsára a 11. század végén, 1078-ban építették, az akkori városfal délkeleti sarkánál, közvetlenül a Temze partján.
A Tower egészen a 16. századig a középkori angol királyok legfőbb szálláshelyének számított. Annak ellenére, hogy 1837-től a Buckingham-palota lett a királyi család lakhelye, a napjainkban múzeumként működő Tower hivatalosan még mindig királyi rezidenciának számít.
A legenda szerint a 17. század közepén II. Károly királyt arra figyelmeztették, hogy a birodalom elesik, és a Tower összedől, ha a hollók valaha elhagyják az erődítményt, ezért a király elrendelte, hogy a madarak közül hatot mindig ott tartsanak fogságban a Tower területén. A babona miatt egészen a második világháborúig ott tartottak néhány madarat, ekkor valószínűleg az élelem hiánya miatt elhagyták az erődöt, de a Tower alkalmazottai visszaköltöztettek 6 új egyedet. 2006-ban, a madárinfluenza miatt „fogságba kerültek" a királyi hollók: fedett helyre zárták őket néhány hónapra, hogy megvédjék őket a halálos fertőzéstől.
A Tower falai között az angol történelem számos híressége raboskodott az elmúlt évszázadokban, sőt többen itt is fejezték be földi pályafutásukat a bakó kezétől.
Itt lépett vérpadra 1537-ben VIII. Henrik király szerencsétlen sorsú felesége Boleyn Anna, de ugyancsak itt sújtott le a hóhérpallos a nagy étvágyú Henrik ötödik feleségére, Howard Katalinra csakúgy, mint 1553 júliusában a „kilencnapos” királynőre, I. Johannára.
A koronaékszereket 1303 óta tartják a Towerben, miután ellopták őket a Westminsteri apátságból. Úgy tartják, hogy rövid időn belül az összes vagy majdnem az összes előkerült.
II. Károly koronázása után elzárták őket, és díj fizetése ellenében lehetett megnézni. Ennek akkor lett vége, amikor Thomas Blood megkötözte az őrt, és ellopta a koronaékszereket. Azóta az ékszereket a Jewel House-nak nevezett részben őrzik, fegyveres őrökkel.
Két órát álltam sorba mire bejutottam! :-)
Mára ennyi, holnap is a Towerrel folytatjuk!









Megjegyzések
Megjegyzés küldése